Bejegyzés

 

Német Nemzetiségi és Töltött káposzta fesztivál , Rátka

 

Az Istenhegyi Borház csapata hagyományos kukoricamálés töltött káposztával és Rátki Menyecske száraz furminttal vár Benneteket!

Istenhegyi Borház töltött káposzta

Még több hagyomány:

Az Istenhegy dűlő lábánál egy régi szép sváb parasztházat és a hozzá tartozó nyári konyhát újítottuk fel tavaly, hogy vendégül láthassuk a Zemplénbe látogatókat.

Az ízlésesen berendezett 4 szoba, a felszerelt konyha és a hangulatos borozó júniustól már foglalható! A vendégházzal közös hatalmas udvaron található a családi borászat modern épülete is, és mivel közvetlenül a szőlőhegy tövében vagyunk, utolsó házként a faluban , semmilyen más épület nem zavarja a panorámát a hegyaljai dűlőkre.

A szállással 4 db fürdőszobás szobát, gazdagon felszerelt, egylégterű konyhát és étkezőt, valamint a délutáni grillezések és éjszakába nyúló beszélgetések helyszínéül szolgáló, konyhából nyíló fedett teraszt vehetnek birtokba a Rátkára érkező vendégek.

🔸 vintage hangulatú berendezés
🔸 ízléses burkolatok
🔸 komfortos fürdőszobás szobák
🔸 tágas közösségi tér
🔸 8+5 fős befogadóképesség

Konyha

Szoba 3. Istenhegyi Vendégház, Rátka

Szoba № 3

Étkező-borozó

Várunk benneteket, további információk, árak, bejelentkezés:

https://www.istenhegyiborhaz.hu/istenhegyi-vendeghaz-ratka/

A fotókat köszönjük a Zemplénikalandok.hu oldalnak és Szentirmai Zsoltnak !

 

Metszés Mádon, metszés Rátkán – Vaszkóné Bodnár Gabriella bejegyzése

Nagyon klassz szőlészeti képzést tartott február közepén a Simonit & Sirch olasz szaktanácsadó cég  a Mádi Bor Akadémia szervezésében Mádon. Nagyon kíváncsi voltam, mit fogunk hallani 3 nap alatt a metszésről, szőlőtőkékről, mennyiben lesz más, mint amit eddig a gyakorlatban csináltunk, mit tudunk megtapasztalni kint a dűlőkben ennyi idő alatt, következzen a beszámoló!

Első reggel már az elméleti oktatás helyszíne is lenyűgözött, hiszen évekkel ezelőtt, még romos állapotában láttam utoljára a Borsay kastélyt, ami most már a Mádi Bor Akadémia székhelyéül szolgál. A kastélyt gyönyörűen felújította a Debreceni Egyetem, jó látni, hogy még ebben a nehézkes időszakban sem állt meg a fejlődés, fejlesztés a térségben.

Pár perces ismerkedés, beszélgetés után már kezdődött is az elméleti oktatás, magyar nyelven. Ezt csak azért hangsúlyozom ki, mert a tananyag, amit láthattunk, egyébként sehol nem elérhető magyarul (egyelőre), hiszen a két szakkönyv, amit Marco Simonit és Pierpaolo Sirch eddig kiadtak, olasz nyelvű, az egyik ezenkívül még angolra lett lefordítva.

Innovatív metszés módszertan

Az alapelvek – a szőlő zavartalan nedvkeringésének biztosítása, a minél kisebb metszési sebek ejtése, a kontrollált növekedés – mind-mind a szőlő immunrendszerét segítik. A fenti módszerrel kisebb az aránya a tőkék megbetegedésének, és hosszabb ideig tudnak teremni a jól metszett ültetvényekben. Ezeket az elveket szem előtt tartva vettük végig a klasszikus metszési stílusokat, sok gyakorlati példával, nemcsak rajzok formájában, hanem fotókkal is. Ez utóbbi azért is volt jó, mert az igazi tőkék igen ritkán nőnek pontosan úgy, mint a tankönyvi ábrákon.

Sűrű volt nagyon a program, hiszen mindhárom Tokaj-Hegyalján jellemző klasszikus metszési stílust átbeszéltük (kordonos, bakművelés, Guyot), mindegyiket a tőkeneveléstől az öreg tőkék metszéséig, és nagyjából 10-12 óra terepgyakorlat is belefért az időbe, a környékbeli fantasztikus dűlőkben. Főleg furmintokat metszettünk persze, de például chardonnay is akadt, hiszen egyre több pincészet próbálkozik a hivatalos tokaji fajtákon kívül kuriózum tételekkel is. Eddig csak névről ismert, térképen látott ültetvényekre juthattam el, mint pl. a Király, a Hangács, vagy utolsó napon a Medve dűlő, ahol gyönyörű, szakadó hóesésben dolgoztunk egész délután.

Szőlészek, borászok

Még egy pillanatra a csoporthoz is visszatérnék: nagyon sokat tanultam tőlük is az együtt töltött napokban!

A kurzuson  a legnagyobb tokaj-hegyaljai birtokoktól és kisebb családi pincészetektől is voltak jelen szőlészek és borászok. Mind-mind tapasztalt szakemberek, akik jöttek új ismereteket tanulni, és persze a témához kapcsolódva millió egyéb dolog is szóba került. Mi alapján válasszuk ki a metszésmódot egy új telepítésnél, milyen növénnyel érdemes bevetni a szőlők közét a talajerózió ellen, vagy éppen ki mit gondol az aktuális borpiaci helyzetről?

Fendrik Zsóka, az oktatónk, remekül összefogta a csapatot.  Mindhárom nap végtelen türelemmel válaszolgatott a kérdéseinkre is, mindig ésszerűen rávilágítva, hogy egy-egy metszési szituációban, ahol több lehetőség közül kell választani, miért javasolja egyik vagy másik megoldást. Levezette az indoklást, de a végső döntést mindig a szőlő tulajdonosának kezébe tette.  Ez a témavezetés egyszerűen elejét vette minden parttalannak tűnő vitának, és egy nagyon derűs és profi hozzáállás volt, öröm volt együtt dolgozni.

Istenhegy – gyakorlat

A következő héten alig vártam, hogy a saját szőlőnkben elkezdhessem a munkát! Mivel mindössze 3 ha területen gazdálkodunk, megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy akár márciusig is kitoljuk a metszés időpontját, és ezt most maximálisan ki is használtuk. Jött a család is, barátok is, tanítgattam én is mindenkit az újonnan megszerzett ismeretekre a hideg, de gyönyörűen napos hétvégén az Istenhegyen.  Bár sebességben még nem tartunk ott, mint a napszámos csapat, szorgalmasan gyakorolunk, és igyekszünk minél több sort saját kezűleg lemetszeni, benne lenni a szőlőben, hiszen ez talán legérzékenyebb művelet az évben, ami meghatározza az idei termés minőségét.

Mi jöhet még? Hát a hajtásválogatás! Májusban lesz még egy tanulós napunk Zsókával, amikor a hajtásválogatásról beszél nekünk, megmutatja a legjobb gyakorlatokat, és válaszol a végtelen sorban feltett kérdéseinkre.

 

 

https://youtu.be/ZIiv9LQCyyg

https://simonitesirch.com/

Vaszkóné Bodnár Gabriella tulajdonos

Egy karrierváltás története, Vaszkóné Bodnár Gabriella, az Istenhegyi Borház tulajdonosának és a család története.

“Hegyaljai, mezőzombori vagyok és mindig is volt egy kis darabka szőlőnk, amit családilag művelgettünk. Bár korábban sosem gondoltam volna, hogy majd felnőtt koromban szőlősgazda leszek, de valahol mindig is bennem volt a vágy. Zsigerileg. A mai napig megdobban a szívem, ha meglátom a tokaji hegyet.”

Olvassátok el ti is a linken a HR portál interjúját!

Forrás: https://www.hrportal.hu/hr/kozgazdaszbol-lett-tokaji-szolosgazda—karriersztorik-20210224.html

Hello Wood Mád

Pár éve szuper látványos és ötletes fából készült installációk jelentek meg a környékbeli falvakban: a Hello Wood nyári építészeti tábora és a tehetséges egyetemisták bevették Tokaj-Hegyalját és a szívünket.

Budapesti lakosként sok helyszínen találkozhattunk a 2010-ben alakult Hello Wood műhely modern fa építményeivel. Leginkább ismert első alkotásaik az Adományfa karácsonyfák voltak, amelyek különlegessége, hogy a városi főtereken a fából (ládákból, szánkókból, lécekből) épített óriási karácsonyfákat az ünnepek után tüzelőanyagként tudták hasznosítani a rászoruló családok. Az építész stúdió látványos, vidám és környezetbarát installációt aztán számos Sziget Fesztiválon, majd utcai bútorként is használhattuk.  Először 2017-ben a nyári alkotótábor alkalmával Tokaj-Hegyalján jelent meg a stúdió és az építészhallgató növendékek, hogy valami egészen egyedit és mégis a környezettel harmonizáló és maradandó alkotást hozzanak létre együtt,  ezen környéken.

A fából készült egyedi installációk, amelyek a borvidék  környezetével való párbeszéd mellett a helyi közösségeket is megszólítják,  új nézőpontot kínálnak, ahonnan a fiatal,  20-as éveiben járó generáció szemén keresztül tekinthetünk a régióra.

Az évente megrendezett Építészeti Mustra  immár a résztvevő intézmények oktatási anyagának részévé vált.  Előkészületként hónapokon át tanulmányozzák a környéket, amely során a diákok és vezetőik a helyi igényekre is reflektálva tervezik meg projektjeiket.  A program, amely egyben közösségépítés is, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács támogatásával, a régió megújításáért végzett munkához illeszkedve valósult meg.

2019-ben már harmadik alkalommal tért vissza az Építész Mustra a Tokaji borvidékre, a hallgatók nagy része ismerősként jött a régióba. Bár az installációknak teret adó településeket a Hello Wood jelölte ki a résztvevők számára,  a végleges helyszínről már a csapatok döntöttek a település vezetőivel egyeztetésben, itt mindegyik alkotásnak története és erős mondanivalója van, nem csak praktikus vagy esztétikai célokat szolgál.  A fiatal építészek úgy őrzik meg, és örökítik tovább ezen falvak és városok szellemiségét, hogy közben friss szemmel tekintenek a tájra, és ugyanezt a nézőpontot adják át mindenkinek, aki kapcsolatba lép az installációkkal.

“A gyökeréből ered a szőlő is

A 21. század egyik legnagyobb problémája és kihívása az, hogy a magára hagyatott ember miként képes önállóan életben maradni. A Hello Wood azonban közösségben gondolkodik, és a vidékre úgy tekint mint termőtalajra, amelyben hosszú évszázadok óta megvannak a gyökerek, azonban azok folyamatos megújulás, vagyis gondozás nélkül egyre kevesebb energiával táplálják a felszínt. Ezért a csapat alapvető filozófiája az, hogy abból a környezetből indul ki minden projektjük, ami a helyszíneken rendelkezésre áll. Azért, hogy Tokaj szőlőjének híre mellett a régió adottságai is üde színfoltot képviseljenek a nagyvilágban, nagyon sokat kell dolgozni.

Ez a munka óvatos, körültekintő és apró lépéseket követel meg minden résztvevőtől, hiszen ezek az évszázados hagyományok minden helyi számára rendkívüli fontossággal bírnak. A Hello Wood ezért a helyi értékekre és hagyományra építő gondolatokkal jelentkezik, a megvalósítás pedig – többek között a fának köszönhetően – elsőre is otthonos érzést nyújt. A Hello Wood úgy formálja a helyi környezetet, hogy az ott élők véleményét veszi alapul, bevonja őket a folyamatba, és drasztikus beavatkozások helyett olyan közösségépítésben gondolkozik, ahol a külső szemlélők segíteni tudják a környék lakóinak életét.” — mondták a Hello Wood vezetői.

A Hello Wood eredetileg 3+1 évet tervezett Hegyalján, reméljük, jövőre visszatérnek az alkotók, hogy még több tokaj-hegyaljai településen csodálhassuk és használhassuk az elkészült installációkat, amelyek mind egy-egy történetet mesélnek nekünk. Szerencsére Rátkán is található egy ilyen alkotás, a sváb hagyományokból a kék-fehér színt tartották meg az építész hallgatók.

Fedezzétek fel ti is a fából készült látnivalókat, mindegyik izgalmas történetet mesél!

Top 5+1 személyes Hello Wood kedvenc:

Tállya – Tállyoló

Mád – Furmintvillám

Mezőzombor – Tájtető

Erdőbénye – Furmint 2.0

És az abszolút favorit: Szerencs – Füstölő

 

Tállya

Mád

Mezőzombor

Szerencsi Cukorgyár - Hello Wood installáció

Szerencsi Cukorgyár – Hello Wood installáció

Források:

http://tokaj.hu/hirek/veget-ert-hello-wood-epitesz-mustra-18/

https://index.hu/urbanista/2017/07/31/tokaj_hello_wood_fa_epiteszet_szobor_installacio_epitesmustra_nagykep/

https://epiteszforum.hu/lezarult-a-harmadik-hello-wood-epitesz-mustra-tokaj-hegyaljan

https://hellowood.eu/education/project/epitesz-mustra-2018

Rátkai német tájház

Van 3 kicsi település Hegyalján, amelyek igazán különlegesek: Hercegkút (Trautsondorf), Károlyfalva (Karlsdorf) és az Istenhegyi borház székhelye, Rátka.

Bár a történelem viharai, a szabadságharcok és háborúk nem kímélték ezt a vidéket, a falvak német nemzetiségű lakói az 1700-as évek közepe óta őrzik a sváb hagyományokat  .

Történelmi áttekintés

Zemplénbe már a 12-13. században is érkeztek szőlőműveléssel foglalkozó vallonok, a sok újítás meghonosítása mellett több község neve  is őrzi betelepülésüket: Olaszliszka, Bodrogolaszi, Tarcal és Tállya.

A 14-15. században Hegyalja területe magánföldesúri tulajdonba került. A pataki uradalmat  Perényi Péter, majd Lorántffy Mihály, 1616-ban  pedig I. Rákóczi György szerezte meg. A terület fénykorát a 17. században, a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Rákóczi-szabadságharc után Trautson herceg kapta birtokba Patakot és vidékét, ő telepítette a svábok első hullámát az 1750-es években Hegyaljára. A török kiűzését követően az elnéptelenedett területek benépesítési mozgalmában jelentős szerepet kaptak a németek. A 17-18. század fordulóján hirtelen megugrott lakosságot a tőlünk nyugatabbra fekvő országok nem voltak képesek eltartani, nem állt rendelkezésre elegendő földterület. Elsősorban a Rajna-vidék szűkölködő lakossága próbált új helyen boldogulni, hiszen a XIV. Lajossal folytatott háborúskodás elpusztította lakóhelyüket.

Magyarország számára támogatandó volt a megbízható, elsősorban katolikus vallású, magasabb gazdasági kultúrát képviselő német népesség letelepítése, így a Rákóczi-szabadságharc után az ország jelentős területei kerültek új osztrák vagy német birtokosok kezébe.

Rátka  a török hódítás után teljesen elpusztult, a falut a német telepesek építették újjá az 1750-es években. A sváb betelepülő lakosok jól értettek a szőlőműveléshez és a dohánytermesztéshez is. A magyar nyelvet nem beszélő német telepesek egymásra voltak utalva. A közös boldogulás, a házépítés, az új otthon teremtésének reménye és szükségessége az összetartást még jobban fokozta, ez az összetartás megnyilvánult a vallási ünnepeknél is. A legjellegzetesebb sváb családnevek ma is megtalálhatók a környéken: Stumpf, Lauber, Hauser, Burger, Frei.

Hagyományok

A hagyományok nem csak a nevekben, de például a falu építészeti megoldásaiban is jelen vannak: a történeti források külön megemlítik a Rátkán található nagy és hangsúlyos kőkerítéseket, melyek esztétikusan  zárják le a lakótelkeket az utca felőli oldalon.  A Német Nemzetiségi tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház bemutatja a helyi lakosság életmódját, hétköznapi és ünnepi használati tárgyait, szokásait.

Évszázadok telhettek el, változhattak a politikai rendszerek, megszűnhetett a nyelvismeret, de a tudatokban a német hagyományok tovább éltek, a sváb kultúra elemei napjainkig fennmaradtak. A rátkaiak megőrizték német nemzetiségüket tárgyi, szellemi kultúrájukban, szokásaikban és római katolikus vallásukban egyaránt.

Rátka ma

Rátka ma egy kb 1000 fős település, büszke a sváb gyökereire és vonzerejére, a  községnek ma két nagyszabású rendezvénye van: a májusi Töltött Káposzta Fesztivál és a szeptemberi Nemzetközi Nemzetiségi Fesztivál. Mindkettő szervezésében, lebonyolításában és műsorában egyaránt jelentős szerepet játszik megalakulása (1996) óta a Schwarzwald német hagyományőrző egyesület.  A faluban a Sváb Hagyományok háza helyet adott a hagyományőrző népdalkörnek, a néptáncosoknak, és egyéb helyi közösségeknek, akik aktívan tartják a kapcsolatot a más német nemzetiségű településekkel és a testvérvárosokkal is.

Rátki Menyecske furmint

A rátkai gyermekek már általános iskola első osztálytól 5 órában tanulják a német nyelvet. A nyelvtanulás mellett nagy gondot fordítanak a helyiek a német nemzetiségi szokások, hagyományok megismertetésére, a sváb kulturális értékek áthagyományozására, amelynek a heti 1 német népismeret óra, és a tanévet végig kísérő hagyományápoló rendezvények adnak keretet.

Gasztronómia

Hagyományos német ételek Rátkán: a  tunki (szalonnás, tejes mártással tálalt reggeli), a pácolthús leves (főtt töltelékkel), a főtt salátával kínált főtt hús, a gerslis, füstölt húsos káposzta, a sváb szalonna és a híres rátki krumplis palacsinta, melyet hagymával ízesítenek. Az évente megrendezett rátkai Töltött Káposzta Fesztiválon nem csak a rátkaiak, hanem a környék településeinek csapatai is megmérettetik magukat a főzőversenyen. Természetesen  az Istenhegyi Borház csapata minden évben részt vesz a kukorica kásás káposztával  ezen a jó hangulatú rendezvényen, amivel például 2015-ben az első díjat is elhoztuk a fesztiválon.

Ezekre a kiadós fogásokra igazán jól csúszik a hegyaljai furmint, szerencsére jópár pincészet van a faluban, nem marad senki szomjas Rátkán a finom vacsora után! Mi stílszerűen a 2018-as Rátki Menyecske száraz gyöngyöző furmintunkkal köszönjük a hagyományokat.

Köszönjük a rátkaiaknak a vendégszeretetet, igyekszünk minél többet visszaadni a falunak a sok támogatásból, amit helyben kaptunk és tovább fejleszteni vállakozásunkat ezen a történelmi hagyományait őrző borvidéken.

Források:

https://boon.hu/cimke/ratkai-nemet-nemzetisegi-tajhaz/

https://www.izorzok.hu/kategoria/helyszin/ratka/

http://www.zemplenimuzsa.hu/07_1/tamas.htm

http://epa.oszk.hu/02000/02030/00021/pdf/HOM_Evkonyv_24_245-272.pdf

Nem csupán szüreteltünk ám októberben Istenhegyen!

A szép őszi időjárásnak köszönhetően sok lehetőség volt a kirándulásra, túrázásra, így aztán felvettük a bakancsot és nagy sétákat tettünk a gyerekekkel, barátokkal, megnéztük mit rejtenek a környékbeli erdők.

A sokféle színes növény, virágok, bogyók, gombák igazi kincskereső hangulatot adtak, a terméseken kívül a srácok természetesen rengeteg botot és követ is begyűjtöttek, amit csak nagy rábeszélés után tudtunk az erdő szélén hagyni, amikor hazaindultunk.

Mivel eső is esett az elmúlt hetekben sokféle gombát találtunk, nagy őzláb gomba, erdei tinóru, ízletes rizike, mind-mind került a kosarunkba és a diót is felszedtük a présház előtti diófáink alól.

A gombákból a szakértői bevizsgálás után finom vacsora készült, a dióval már készülünk majd a karácsonyi sütés-főzéshez.

Reméljük, novemberben is hasonlóan szép időnk lesz, bár valószínűleg akkor már forralt borral és forró teával a termoszokban készülünk a hosszabb sétákhoz. Ha bejártátok a környéket, a  gyakorlottabb túrázók a Kék túra szakaszait is kipróbálhatják, a Kék zempléni szakasza a hollóházi startponttól kezdve Boldogkőváraljáig, a Cserehát határáig 100 kilométer hosszú. Ahogy a linkelt túrázós blogok is írják, mivel nehezebben megközelíthető, kevesebb a turista, jobban fel kell készülni tervezéssel, a természet viszont ennek köszönhetően szinte érintetlen.

Töltsetek ti is minél több időt a szabadban, ősszel is várnak benneteket a zempléni dűlők és hegyek!

Az Istenhegyi vendégház novembertől már vár benneteket egy hangulatos, régi parasztházból kialakított modern szállással, ahol a fedett teraszon tudtok reggelizni, este pedig borozni, beszélgetni.   A terasz mellett hamarosan  elkészül a régi nyári konyhából kialakított modern konyhánk – étkezőnk is, és akkor  még nagyobb felszereltséggel tudjuk fogadni majd a vendégeinket.

Várunk Benneteket ősszel is Tokaj-Hegyalján, Rátkán!

https://www.facebook.com/istenhegyiborhaz/videos/794545767993531/

ízletes rizike gomba

az erdő kincsei

 

Elkészült az új borunk, egy nagyon izgalmas, friss ízvilággal várunk majd benneteket a debreceni Expon, ahol bemutatjuk az új száraz furmint gyöngyözőbort Istenhegyről.

Még várunk a címkékre a nyomdából, de hamarosan kiderül minden :)

 

Szüret 2019 képekben

Idén három időpontban szüreteltünk, három különböző mustfokkal, és külön is erjesztjük ezeket a tételeket, nagyon izgalmas borok születnek éppen. A hosszú, napos őszi idő egyértelműen kedvezett az aszúsodásnak, így az október végére hagyott sorokon 50 % körüli aszúmennyiségünk volt, ezzel idén az alapborunkat gazdagítjuk. A szüret idején is gyönyörű idő volt, köszönjük a családnak és a barátainknak a lelkes segítséget!