Van 3 kicsi település Hegyalján, amelyek igazán különlegesek: Hercegkút (Trautsondorf), Károlyfalva (Karlsdorf) és az Istenhegyi borház székhelye, Rátka.

Bár a történelem viharai, a szabadságharcok és háborúk nem kímélték ezt a vidéket, a falvak német nemzetiségű lakói az 1700-as évek közepe óta őrzik a sváb hagyományokat  .

Történelmi áttekintés

Zemplénbe már a 12-13. században is érkeztek szőlőműveléssel foglalkozó vallonok, a sok újítás meghonosítása mellett több község neve  is őrzi betelepülésüket: Olaszliszka, Bodrogolaszi, Tarcal és Tállya.

A 14-15. században Hegyalja területe magánföldesúri tulajdonba került. A pataki uradalmat  Perényi Péter, majd Lorántffy Mihály, 1616-ban  pedig I. Rákóczi György szerezte meg. A terület fénykorát a 17. században, a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Rákóczi-szabadságharc után Trautson herceg kapta birtokba Patakot és vidékét, ő telepítette a svábok első hullámát az 1750-es években Hegyaljára. A török kiűzését követően az elnéptelenedett területek benépesítési mozgalmában jelentős szerepet kaptak a németek. A 17-18. század fordulóján hirtelen megugrott lakosságot a tőlünk nyugatabbra fekvő országok nem voltak képesek eltartani, nem állt rendelkezésre elegendő földterület. Elsősorban a Rajna-vidék szűkölködő lakossága próbált új helyen boldogulni, hiszen a XIV. Lajossal folytatott háborúskodás elpusztította lakóhelyüket.

Magyarország számára támogatandó volt a megbízható, elsősorban katolikus vallású, magasabb gazdasági kultúrát képviselő német népesség letelepítése, így a Rákóczi-szabadságharc után az ország jelentős területei kerültek új osztrák vagy német birtokosok kezébe.

Rátka  a török hódítás után teljesen elpusztult, a falut a német telepesek építették újjá az 1750-es években. A sváb betelepülő lakosok jól értettek a szőlőműveléshez és a dohánytermesztéshez is. A magyar nyelvet nem beszélő német telepesek egymásra voltak utalva. A közös boldogulás, a házépítés, az új otthon teremtésének reménye és szükségessége az összetartást még jobban fokozta, ez az összetartás megnyilvánult a vallási ünnepeknél is. A legjellegzetesebb sváb családnevek ma is megtalálhatók a környéken: Stumpf, Lauber, Hauser, Burger, Frei.

Hagyományok

A hagyományok nem csak a nevekben, de például a falu építészeti megoldásaiban is jelen vannak: a történeti források külön megemlítik a Rátkán található nagy és hangsúlyos kőkerítéseket, melyek esztétikusan  zárják le a lakótelkeket az utca felőli oldalon.  A Német Nemzetiségi tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház bemutatja a helyi lakosság életmódját, hétköznapi és ünnepi használati tárgyait, szokásait.

Évszázadok telhettek el, változhattak a politikai rendszerek, megszűnhetett a nyelvismeret, de a tudatokban a német hagyományok tovább éltek, a sváb kultúra elemei napjainkig fennmaradtak. A rátkaiak megőrizték német nemzetiségüket tárgyi, szellemi kultúrájukban, szokásaikban és római katolikus vallásukban egyaránt.

Rátka ma

Rátka ma egy kb 1000 fős település, büszke a sváb gyökereire és vonzerejére, a  községnek ma két nagyszabású rendezvénye van: a májusi Töltött Káposzta Fesztivál és a szeptemberi Nemzetközi Nemzetiségi Fesztivál. Mindkettő szervezésében, lebonyolításában és műsorában egyaránt jelentős szerepet játszik megalakulása (1996) óta a Schwarzwald német hagyományőrző egyesület.  A faluban a Sváb Hagyományok háza helyet adott a hagyományőrző népdalkörnek, a néptáncosoknak, és egyéb helyi közösségeknek, akik aktívan tartják a kapcsolatot a más német nemzetiségű településekkel és a testvérvárosokkal is.

Rátki Menyecske furmint

A rátkai gyermekek már általános iskola első osztálytól 5 órában tanulják a német nyelvet. A nyelvtanulás mellett nagy gondot fordítanak a helyiek a német nemzetiségi szokások, hagyományok megismertetésére, a sváb kulturális értékek áthagyományozására, amelynek a heti 1 német népismeret óra, és a tanévet végig kísérő hagyományápoló rendezvények adnak keretet.

Gasztronómia

Hagyományos német ételek Rátkán: a  tunki (szalonnás, tejes mártással tálalt reggeli), a pácolthús leves (főtt töltelékkel), a főtt salátával kínált főtt hús, a gerslis, füstölt húsos káposzta, a sváb szalonna és a híres rátki krumplis palacsinta, melyet hagymával ízesítenek. Az évente megrendezett rátkai Töltött Káposzta Fesztiválon nem csak a rátkaiak, hanem a környék településeinek csapatai is megmérettetik magukat a főzőversenyen. Természetesen  az Istenhegyi Borház csapata minden évben részt vesz a kukorica kásás káposztával  ezen a jó hangulatú rendezvényen, amivel például 2015-ben az első díjat is elhoztuk a fesztiválon.

Ezekre a kiadós fogásokra igazán jól csúszik a hegyaljai furmint, szerencsére jópár pincészet van a faluban, nem marad senki szomjas Rátkán a finom vacsora után! Mi stílszerűen a 2018-as Rátki Menyecske száraz gyöngyöző furmintunkkal köszönjük a hagyományokat.

Köszönjük a rátkaiaknak a vendégszeretetet, igyekszünk minél többet visszaadni a falunak a sok támogatásból, amit helyben kaptunk és tovább fejleszteni vállakozásunkat ezen a történelmi hagyományait őrző borvidéken.

Ha Hegyalján jártok, feltétlenül látogassatok el hozzánk is, szívesen látunk Benneteket a sváb parasztházból átalakított Istenhegyi Vendégházban, a Mező utca 55-ben!

Istenhegyi Vendégház, Rátka

Források:

https://boon.hu/cimke/ratkai-nemet-nemzetisegi-tajhaz/

https://www.izorzok.hu/kategoria/helyszin/ratka/

http://www.zemplenimuzsa.hu/07_1/tamas.htm

http://epa.oszk.hu/02000/02030/00021/pdf/HOM_Evkonyv_24_245-272.pdf