Talajtakaró növények a szőlőben – virágzó sorközök Istenhegyen

Vaszkóné Bodnár Gabriella jegyzete

Idén lesz 10 éve, hogy megvettük az első darab szőlőt Rátkán és megalapítottuk az Istenhegyi Borházat a férjemmel és édesapámmal. Hármunk közül akkoriban még csak apukámnak voltak határozott elképzelései és megfelelő mezőgazdasági és szőlészeti szaktudása a szőlővel kapcsolatban, mi pedig folyamatosan kérdeztünk, tanultunk, gyűjtöttük a tapasztalatokat. Elsősorban a furmint szőlőtőkékre koncentráltunk, a metszés, a szüret, a borkészítés izgatott minket, de az utóbbi 1-2 évben a talaj és sorköz került a fókuszba.

Talajművelés tapasztalatai

Megfigyeltük, hogy a területünkön lévő tőkék az utóbbi 2-3 évben egy kicsit le vannak maradva a fejlődésben a szomszéd szőlőkhöz képest. Nekünk még csak 10 centis hajtásaink voltak, míg mellettünk már dugdosni kellett a vesszőket a drótok közé, és ez a lemaradás aztán az egész évet végig kísérte. A termés mennyiségében ez még nem okozott gondot, de talajmintákat vettünk több helyről, és nem mutatott nagy hiányosságot semmilyen téren, sőt, minden jónak tűnt. Átbeszéltük a trágyázási lehetőségeket, ez sem tűnt megfelelő megoldásnak, végül így jutottunk el oda, hogy talán a sorok közötti egybefüggő gyepszőnyeg lehet az oka a problémának.

Az utóbbi években ugyanis elmaradt az őszi mélytalajlazítás, és bizony kényelmesebb is volt a füves sorokban végezni a zöldmunkákat, mint fekete szántásban, azonban ez egy idő után visszaütött. A talaj betömörödött, levegőtlen lett, és a fű, mint kiderült, elszívta a csapadék jó részét is.

Fenntarthatóság – élő sorközök

2021 elején részt vettem egy online konferencián, amit az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) szervezett, és a sorközök növénytakarásával foglalkozott. Az előadók által bemutatott gyakorlati tapasztalatok és a kutatási eredmények meggyőztek róla, hogy nekünk is érdemes lenne ezt a módszert kipróbálni, hiszen szívügyünk a fenntarthatóság, a vegyszerezés visszaszorítása, a biodiverzitás növelése.

A felsoroltakon kívül is még számos előnye van ennek az új művelési metódusnak:

  • javítja a talaj szerkezetét, morzsalékossá teszi a betömörödött réteget, és növeli a humusztartalmát is
  • csökkenti a talajeróziót, ami az utóbbi évek felhőszakadásaikor komoly károkat tudott okozni Tokaj-Hegyalján
  • csökkenti a csapadék elpárolgását a talaj felületéről, és ez is egyre fontosabb tényező, hiszen a klímaváltozás az éves csapadékmennyiség csökkenésével jár és egyben az átlaghőmérséklet növekedésével
  • csapadékos időben is jól bejárhatóan tartja a területet
  • javítja a beporzást a szőlőben, hiszen virágaival odavonzza a kisebb-nagyobb rovarokat, méheket

Az egyszerűség kedvéért mi egy készen kapható magkeveréket vásároltunk, az ÖMKI Élő sorköz magkeverékét, amelyben 6 féle Magyarországon honos növény van. Ezek nem nőnek túlságosan magasra, így hagyhatjuk, hogy a magjaik kifejlődjenek, és újra vessék magukat több éven keresztül.

Egyelőre minden második sorközt szeretnénk így művelni, és figyeljük, beváltja-e a hozzá fűzött reményeinket. Ideális esetben ezeket a sorokat már ősszel fel kellett volna szántani, de így tavasszal már csak egy tárcsázással készítettük elő a vetéshez a magágyat, reméljük ez is elég lesz a sikerhez.

A vetést bérmunkában tudtuk utolsó pillanatban megoldani, ehhez speciális gép szükséges a magkeverék miatt is. Olyan szakembert hívtunk, aki évek óta végez ilyen vetést Tokaj-Hegyalján, hiszen szerencsére vannak már olyan borászatok, akik egy ideje ezt az utat követik a sorközművelésben.

Idén 1 hektárra elegendő magot vásároltunk, kísérleti céllal, de sajnos még ennél is kevesebb területre lett vetve, mivel a szélesebb sorokban többször is kellett fordulni. 1-2 nappal a vetés után pedig többször is esett az eső, így nagy reményekkel várjuk a virágzó sorközeinket nyárra!

élő sorköz

virágzó soralj

Vaszkóné Bodnár Gabriella

Források: https://agroforum.hu/szakcikkek/zoldito/az-elo-sorkoz-es-a-biodiverzitas-gyonyorkodtet-is/

https://biokutatas.hu/hu/webshop/item/1/omki-elo-sorkoz-vetomagkeverek

/by

A tokaji borlevestől a mádi sajtig – Bor és gasztronómia Hegyalján

Mi történt Tokaj-Hegyalján a gasztronómiában, mi és hogyan változott az elmúlt 25 évben?

Az 1990-es évektől Hegyalján először a Borkombinátot és a kis családi pincéket felváltó, új technológiákkal jelentkező külföldi, majd hazai tulajdonú borászatok jelentek meg. A hozzájuk kapcsolódó borkóstolók még sokszor helyben, a pincében, vagy különteremben történtek pogácsával, ásványvízzel- sokáig nem volt olyan színvonalú étterem, ahol a borokhoz illő ebédet és vacsorát lehetett volna fogyasztani.

Bár a a hagyományos, akár felvidéki, akár alföldi hatásokat is mutató receptek nem merültek teljesen feledésbe, sőt, a vendéglátóipari főiskolán kötelező beadandó feladat volt a gyűjtést elvégezni és formába önteni, sokáig Tokaj-Hegyalján nem nagyon volt a halászlén és a tokaji borlevesen kívül olyan étel, amit ehhez a régióhoz kötöttek volna az éttermek!

Pedig a Tisza, a Bodrog és a zempléni erdők ontották a kincseket, a finom vargánya, a birsalma, a vadhús, a  mangalica és a kereskedővárosokat ért nemzetiségi hatások egy nagyon gazdag konyhát adtak volna – ha lett rá volna igény…

Ahogy a borkészítésben, úgy konyhatechnológiában és az éttermeknél is eljött a változás és a regionális konyhák ideje , a 2000-es évek elejétől megérkeztek a finom helyi ízek a finom helyi borokhoz.

Nyitott sorra az Ős Kaján (az avantgarde úttörő, ami azóta megszűnt), a Dégenfeld, Oroszlános, Mádi Borház, Gusteau, Percze, Anyukám Mondta, A Boros (Sárospatak),  LaBor (Tokaj) és a Sárga Borház már nem csárda, hanem étterem lett. Kíváncsian várjuk a Kisfalucska Udvarház és Bisztrót, eddig csak fesztiválon találkoztunk a konyhával – reméljük ezek a remek helyek mind újra tudnak majd nyitni, és nem hagy rajtuk nyomot a több hónapos zárva tartás.

A bodrogkeresztúri Kriszta kávézója nevével ellentétben nem csupán kávézó, hanem fantasztikus desszertek, sütemények találhatók itt, kiegészítve a helyi borászatok kínálatával, mindenképp érdemes betérni hozzájuk!

Tokaj-Hegyalján már mindenki kiválaszthatja az ízléséhez és pénztárcájához leginkább illő helyszínt egy jó ebédhez vagy egy ünnepi vacsorához, nem beszélve az egyéb színvonalas rendezvényekről, amelyeknek ezek az éttermek helyt adtak. A gondos borajánló  a megfelelő párosításokkal fantasztikus ízharmóniát hozott az egyes fogásokkal, így az elmúlt évek alatt ezek az éttermek nagyban népszerűsítették és természetessé tették a száraz tokaji borok fogyasztását is. Most következnek a tokaji pezsgők a sorban, így várjuk a brunch jellegű reggelizőhelyek megjelenését is! :)

Ezek a fenti éttermek az utóbbi 10-12 évben már igyekeznek bemutatkozni a borfesztiválok közönségének is, akár Mádon, akár Erdőbényén jártunk, a nyitott pincék-borászatok mellett a felsorolt konyhák kitelepülései is helyet kaptak és óriási népszerűségnek örvendtek.

Termelői piacok, helyi alapanyagok és csemegék

Már nem csak borok készülnek Hegyalján, de van sajt, méz,  lekvár, borecet, és csokoládé is. A Tokaj-hegyaljai piacon, amit minden hónap második vasárnapján tartanak lassan 10 éve most már nagyon sok helyi termelő finomságaiból választani, mind a turisták, mind a helyiek szívesen vásárolnak itt. A szomszédos községekben is újjáéledtek a termelői piacok, 2021-ben pedig elkezdődik a tokaji piac felújítása is.

A kép forrása : Tokaj-Hegyalja Piac oldala

A tematikus gasztro- és borfesztiválok 15 éven át megtartották népszerűségüket, a Szerencsi Csokoládéfesztivál, Mezőzombori Csülökfesztivál, Rátkai Töltöttkáposzta Fesztivál mellett felsorakoztak a boros rendezvények, már nem csak a szüreti napokon de jutott belőle a nyári időszakra is: a Bor, Mámor, Bénye, Jó Éjszakát Mád és a tállyai Kerekdomb fesztivál megtalálta mind a helyi, mind az országos közönségét.

 és kitartó mun kellett hozzá, hogy Tokaj-Hegyalja ne csak önmagában a történelmi borairól legyen híres, hanem az itt készített borok  illeszkedjenek a színvonalas éttermek kínálatába. A finom tokaji borok mellé a zempléni erdőből származó gombát, vagy mádi sajtot lehessen kínálni, ne csak desszerthez fogyasszanak a vendégek egy kis pohár aszút, a borok kóstolásához ne csak pogácsa legyen az asztalon.

A 10 éve alapított Istenhegyi Borház végig kísérte ezt a fejlődést, minden nap élvezzük a gyümölcsét és nagyon bízunk az elért eredmények megtartásában és a fejlődésben. A bor és gasztronómia most már összetartozik nálunk is, és ezt a hagyományt szeretnénk megmutatni a következő generációnak és a hozzánk látogató vendégeknek is.

 

Mádi panoráma – Bodnár Krisztina fotója

 

/by
Flitter Frizzante

Gyöngy és buborék – gyöngyözőborok Istenhegyről

„Fölfelé megy a borban a gyöngy, jól teszi
Tőle senki a jogát el nem veszi”

Vörösmarty Mihály: Fóti dal

Az utóbbi években mi is boldogan behódoltunk a boros trendeknek, az olasz proseccok, spumantek, a spanyol cavak után nagy örömmel üdvözöltük a hazai borásztok új stílusú buborékos italait.

Magyarországon a pezsgőivásnak és készítésnek komoly hagyománya van. Mint annyi sok nagyszerű újítást, pezsgő szavunkat is gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, az 1830-ban megjelent, Hitel című történelmi jelentőségű művében írta le először.

Pezsgőkészítés, Törley pince  Budafok- saját fotó

Immár 10-12 éve viszont a proseccok, habzó és gyöngyözőborok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek Magyarországon. A Gere Frici gyöngyözőborai voltak talán az első úttörők, amelyek mind a nyári fesztiválozásnál mind a könnyed vacsoráknál is óriási sikert arattak. Azóta számos követőjük akadt buborékos vonalon, aminek nagy lendületet adott egy másik divat, az olasz  Aperol Spritz koktél hazai hódítása, melynek egyik fontos összetevője a habzóbor.

No de mi is az a gyöngyözőbor, mitől más, mint a habzóbor vagy a pezsgő?

A pezsgő és a prosecco estében kizárólag az erjedés során keletkezik a szén-dioxid, a habzóboroknál utólag dúsítják szénsavval az italt.

A gyöngyözőborok készítésénél keletkezhet buborék a természetes erjedéskor, de általában utólag adják hozzá a szénsavat a csendes borhoz, és buborékok is lágyabbak, mint a pezsgőnél.

A magyar bortörvény szerint a gyöngyöző-, habzóbor és pezsgő közötti különbséget az jelenti, mekkora nyomás van a palackban: 1 – 2.5 bar között gyöngyözőborról, 3 bar felett habzóborról, beszélünk. Pezsgők esetén a 3.5 bar feletti, jellemzően 5-6 bar nyomás a kívánatos.

Istenhegyi habzó és gyöngyözőborok

Flitter félszáraz furmint gyöngyözőbor (2020)

Idén nem adtunk hordós érlelést borainknak, hogy a könnyed és gyümölcsös ízeket emeljük ki. A gyöngyözőbor készítéséhez  ideálisnak érezzük a félszáraz furmintot, hiszen épp csak annyi maradék cukortartalom van benne, ami vidámmá és könnyen ihatóvá teszi. Ebben a tételben is megjelennek a furmintra jellemző körtés, kicsit birsalmás ízek, és ha jól behűtve fogyasztjuk, ahogy azt illik, ezek egy plusz frissítő, üdítő hatást adnak a bornak.

Flitter Furmint Frizzante

Flitter félszáraz gyöngyözőbor

Rátki Menyecske száraz furmint gyöngyözőbor (2020)

A Menyecske esküvők, lagzik és kerti partyk állandó szereplője. Színe halványsárga, ízében almás jegyek fedezhetők fel, testességét tekintve pedig a könnyed boraink közé tartozik. A buborékok apró, lágyak. Elegáns fogadóital, ami könnyen táncba viszi a vendégeket, jól behűtve pedig salátákhoz, tésztákhoz ajánljuk, illetve kiváló koktél alapanyag is lehet!

A gyöngyözőbor könnyedebb ital, mint a pezsgő, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne egy ünnepélyes alkalom elegáns kísérője. Aperitifként vagy önmagában nyári frissítőként is kínálható, fogadásokon, kiállításmegnyitókon vagy de legutóbb például egy vintage showroom exkluzív bemutatatóján kínálták finom gyöngyözőborral az érdeklődőket, akik rögtön oldottabb hangulatban próbálták a ruhákat :).

Ha éteksorhoz szeretnénk illeszteni, a  habzóbor jól illik a salátákhoz, halakból és fehérhúsú szárnyasokból készített fogásokhoz. Kiváló párosítás lehet érlelt sonkákhoz, rákkal, polippal, kagylóval készült ételekhez és friss sajtokhoz is érdemes kipróbálni.

Egyet fontos szabály létezik: bárhogy is kóstoljuk, mindig jól hűtsük be!

Egészségetekre!

Rátki Menyecske gyöngyözőbor

Rátki Menyecske (2020) – száraz gyöngyözőbor, Istenhegy

 

 

/by

Ahoj Praha! – Tokaji furmintok Csehországban

Kitartó munkának, barátokká és Tokaji rajongókká vált régi üzleti partnereknek és a finom furmintoknak köszönhetően idén márciustól a cseh fővárosban is jelen van az Istenhegyi Borház teljes furmint választéka.
A csehek sörivó nemzet, nem könnyű felkelteni az érdeklődést borok iránt, de a Vines.cz nevű organikus borbolt egy fantasztikus választékot kínál a világ minden tájáról, gondosan válogatott, autentikus és a fenntartható termelést valló borászatoktól.
Az Istenhegyi Borház furmintjai nagyon jó társaságba kerültek, és amint elkészül az új habzóborunk azt is szállítjuk a cseh vásárlóknak!
Reméljük, a lezárások után személyesen tudunk majd találkozni lengyel és cseh partnereinkkel is, akár Prágában, akár Krakkóban vagy nálunk Rátkán.

A Vines.CZ organikus borbolt Prágában

 

Who we are

 

/by
pruning

Téli munkák a szőlőben – metszés

Bodnár Imre jegyzete

A szőlő metszése széleskörű szakmai ismereteket, nagy gyakorlatot és figyelmet igénylő alkotói munka.

A legendák szerint a szőlőművelők a metszés hasznát a kecskétől tanulták: mikor az állatok  kártétele nyomán (lerágták a növényt) az ember rájöhetett arra, hogy az ilyen tövek nemcsak könnyebben elérhetők, hanem nagyobb fürtű, bogyójú, és  édesebb, és kevésbé savas termést adnak, mint a fára kapaszkodott növények.

A szőlő hasznosítását már az ókortól ismerték, a termés mennyiségének növelésére azóta számos módszert alakítottak ki. Mind a növény külső megjelenési formájának, mind néhány biológiai tulajdonságának megváltoztatására volt szükség ahhoz, hogy a szőlő az emberiség egyik legértékesebb kultúrnövényévé válhasson. Először a gyümölcs termést hozó részeit elérhetővé kellett tenni, másodszor a termést élvezhető, értékes gyümölccsé kellett alakítani.

Téli szőlőtőkék, Isten-hegy

A metszés jelentősége megnyilvánul abban is, hogy a ma már a szőlőültetvények minden évben közel egyenletesen teremnek  és jó minőségű termést adnak, akár Európa hidegebb éghajlatú tájain is.

Metszés és Tokaj-Hegyalja

Semmi sem állandó, csak a változás maga az ókori mondás szerint, így van ez a szőlőmetszéssel is.

Változnak a termelési célok, ideológiák, technológiák, és nem utolsó sorban a klíma, az időjárás is változik. Termőhelyi, fajtabéli gyakorlati tapasztalatok alapján változik az aktuális területre jellemző, a kitűzött mennyiségi és minőségi paramétereket várhatóan megjelenítő metszési módszer is.

A rendszerváltás előtt a mennyiségi szemlélet, az orosz piac szinte korlátlan felvevőképessége iparszerű tömegtermelésre sarkallta a hazai szőlészeteket, az akkori borkombinátokat. A nyugati piac versenyszférája, a francia, spanyol, és a világ sok tájáról hozzánk érkezett borászati vállalatok viszont igyekeztek a saját szőlőkultúrájukat, eredményeiket Tokaj-Hegyaljára is adaptálni, a méltán világhíres minőségi termőtáj bortermelését is megreformálni.

Ennek a szőlészeti szakmai munkának egyik nagyon fontos része a január-februári metszés, amely szintén átalakult az új igényeknek megfelelően.

Metszés januárban, Istenhegy

Nézzük, mi mi micsoda a metszésnél?

TERMŐKAR

A telepítést követő harmadik évben az addig válogatott és nevelt vesszőt, (egy, vagy kettőt) egy mellétűzött karóhoz legalább két helyen hozzákötve a támrendszer általában 80 cm magasságban kihúzott alsó drótjához rögzítjük, egy, vagy két irányban vízszintesen, úgy hogy a szomszéd tőke hasonló lekötésével fedje egymást 10,-15 cm-en

Ez a termőkar, amelyen kb.  húsz centiméterenként  hagyunk meg hajtást, TERMŐALAPOT.

A   vesszőn lévő  rügycsoportból  mi kettőt hagyunk meg,  a kartól  számított második rügy felett  2 – 3 centiméterrel éles metszőollóval a tavalyi  termővesszőt levágjuk.   Erre mondjuk hogy KÉT SZEMRE metszettünk.

SZEM

Ez a termőrügy, ebből lesz a szőlőfürt. Ismerjük még az  úgynevezett SÁRSZEM fogalmát is, amely tulajdonképpen egy tartalék termőrügy, amely a fő rügy bárminemű károsodása esetén igyekszik azt pótolni.

Istenhegy

Az Istenhegyi Borház ültetvénye, több darab (egy darab cc.800 öl), különböző időszakokban telepített területekből integrált, kb 3 hektárnyi családi birtok. A különböző tő és sortávolságú szőlőtőkék egyedi metszést igényelnek. Az Istenhegyi Borház birtokán alkalmazott kordonos – termőkaros művelési mód van.

Kordonművelésnek nevezzük azokat a tőkeformákat, amelyeknek legalább egy függőleges törzse és egy vízszintes karja van. A törzsek és karok száma és mérete szerint a kordonművelésnek számos változatát lehet elkülöníteni.

Mi Istenhegyen az előző évben nevelt vesszőket, amelyen a termés  volt , „két szemre” visszavágjuk.

Metszés Isten-hegyen

A metszés célja, hogy optimális legyen a tőkék terhelése, a termőfelület sűrűsége, nem utolsó sorban a termés mennyisége.  Mi Rátkán átlagos évjáratban 30-50 mázsa per hektár termésre számítunk.  Azt tapasztaltuk, hogy ilyen mennyiség mellett optimális a területen termett szőlő cukorfoka, íze, színe aromája,  hozza a tájegység jellegzetes ásványosságát.

A tokaj-hegyaljai metszési gyakorlat megtekinthetők az MMG szakmai videóján Csoma László barátunk (Bodrogkeresztúr) metszési bemutatóján.

Jó metszést kívánunk!

https://www.youtube.com/watch?v=4ddRbvshZBk&feature=emb_logo

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_A_szolo_metszese_es_zoldmunkai/ch09s04.html

/by

A metszés magasiskolája – Simonit & Sirch kurzus Mád

Metszés Mádon, metszés Rátkán – Vaszkóné Bodnár Gabriella bejegyzése

Nagyon klassz szőlészeti képzést tartott február közepén a Simonit & Sirch olasz szaktanácsadó cég  a Mádi Bor Akadémia szervezésében Mádon. Nagyon kíváncsi voltam, mit fogunk hallani 3 nap alatt a metszésről, szőlőtőkékről, mennyiben lesz más, mint amit eddig a gyakorlatban csináltunk, mit tudunk megtapasztalni kint a dűlőkben ennyi idő alatt, következzen a beszámoló!

Első reggel már az elméleti oktatás helyszíne is lenyűgözött, hiszen évekkel ezelőtt, még romos állapotában láttam utoljára a Borsay kastélyt, ami most már a Mádi Bor Akadémia székhelyéül szolgál. A kastélyt gyönyörűen felújította a Debreceni Egyetem, jó látni, hogy még ebben a nehézkes időszakban sem állt meg a fejlődés, fejlesztés a térségben.

Pár perces ismerkedés, beszélgetés után már kezdődött is az elméleti oktatás, magyar nyelven. Ezt csak azért hangsúlyozom ki, mert a tananyag, amit láthattunk, egyébként sehol nem elérhető magyarul (egyelőre), hiszen a két szakkönyv, amit Marco Simonit és Pierpaolo Sirch eddig kiadtak, olasz nyelvű, az egyik ezenkívül még angolra lett lefordítva.

Innovatív metszés módszertan

Az alapelvek – a szőlő zavartalan nedvkeringésének biztosítása, a minél kisebb metszési sebek ejtése, a kontrollált növekedés – mind-mind a szőlő immunrendszerét segítik. A fenti módszerrel kisebb az aránya a tőkék megbetegedésének, és hosszabb ideig tudnak teremni a jól metszett ültetvényekben. Ezeket az elveket szem előtt tartva vettük végig a klasszikus metszési stílusokat, sok gyakorlati példával, nemcsak rajzok formájában, hanem fotókkal is. Ez utóbbi azért is volt jó, mert az igazi tőkék igen ritkán nőnek pontosan úgy, mint a tankönyvi ábrákon.

Sűrű volt nagyon a program, hiszen mindhárom Tokaj-Hegyalján jellemző klasszikus metszési stílust átbeszéltük (kordonos, bakművelés, Guyot), mindegyiket a tőkeneveléstől az öreg tőkék metszéséig, és nagyjából 10-12 óra terepgyakorlat is belefért az időbe, a környékbeli fantasztikus dűlőkben. Főleg furmintokat metszettünk persze, de például chardonnay is akadt, hiszen egyre több pincészet próbálkozik a hivatalos tokaji fajtákon kívül kuriózum tételekkel is. Eddig csak névről ismert, térképen látott ültetvényekre juthattam el, mint pl. a Király, a Hangács, vagy utolsó napon a Medve dűlő, ahol gyönyörű, szakadó hóesésben dolgoztunk egész délután.

Szőlészek, borászok

Még egy pillanatra a csoporthoz is visszatérnék: nagyon sokat tanultam tőlük is az együtt töltött napokban!

A kurzuson  a legnagyobb tokaj-hegyaljai birtokoktól és kisebb családi pincészetektől is voltak jelen szőlészek és borászok. Mind-mind tapasztalt szakemberek, akik jöttek új ismereteket tanulni, és persze a témához kapcsolódva millió egyéb dolog is szóba került. Mi alapján válasszuk ki a metszésmódot egy új telepítésnél, milyen növénnyel érdemes bevetni a szőlők közét a talajerózió ellen, vagy éppen ki mit gondol az aktuális borpiaci helyzetről?

Fendrik Zsóka, az oktatónk, remekül összefogta a csapatot.  Mindhárom nap végtelen türelemmel válaszolgatott a kérdéseinkre is, mindig ésszerűen rávilágítva, hogy egy-egy metszési szituációban, ahol több lehetőség közül kell választani, miért javasolja egyik vagy másik megoldást. Levezette az indoklást, de a végső döntést mindig a szőlő tulajdonosának kezébe tette.  Ez a témavezetés egyszerűen elejét vette minden parttalannak tűnő vitának, és egy nagyon derűs és profi hozzáállás volt, öröm volt együtt dolgozni.

Istenhegy – gyakorlat

A következő héten alig vártam, hogy a saját szőlőnkben elkezdhessem a munkát! Mivel mindössze 3 ha területen gazdálkodunk, megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy akár márciusig is kitoljuk a metszés időpontját, és ezt most maximálisan ki is használtuk. Jött a család is, barátok is, tanítgattam én is mindenkit az újonnan megszerzett ismeretekre a hideg, de gyönyörűen napos hétvégén az Istenhegyen.  Bár sebességben még nem tartunk ott, mint a napszámos csapat, szorgalmasan gyakorolunk, és igyekszünk minél több sort saját kezűleg lemetszeni, benne lenni a szőlőben, hiszen ez talán legérzékenyebb művelet az évben, ami meghatározza az idei termés minőségét.

Mi jöhet még? Hát a hajtásválogatás! Májusban lesz még egy tanulós napunk Zsókával, amikor a hajtásválogatásról beszél nekünk, megmutatja a legjobb gyakorlatokat, és válaszol a végtelen sorban feltett kérdéseinkre.

 

 

https://youtu.be/ZIiv9LQCyyg

https://simonitesirch.com/

/by

Welcome to Tokaj region, on the land of good wines!

Tokaj is magic, come and taste it…

Natural sweet wines, late harvest, dry furmint, minerals you can all find them here, and also good food,  and hospitality.

We are exporting to EU too, please contact us for further details.

Kind regards and hope we meet you soon,

Istenhegyi Team, Family Winary

 

 

/by
Vaszkóné Bodnár Gabriella tulajdonos

Közgazdászból szőlősgazda – Történetünk

Egy karrierváltás története, Vaszkóné Bodnár Gabriella, az Istenhegyi Borház tulajdonosának és a család története.

„Hegyaljai, mezőzombori vagyok és mindig is volt egy kis darabka szőlőnk, amit családilag művelgettünk. Bár korábban sosem gondoltam volna, hogy majd felnőtt koromban szőlősgazda leszek, de valahol mindig is bennem volt a vágy. Zsigerileg. A mai napig megdobban a szívem, ha meglátom a tokaji hegyet.”

Olvassátok el ti is a linken a HR portál interjúját!

Forrás: https://www.hrportal.hu/hr/kozgazdaszbol-lett-tokaji-szolosgazda—karriersztorik-20210224.html

/by

Édeset az Édesnek

Kóstoltatok már macaront édes furminttal? Ki ne hagyjátok!

Ez a mandulalisztből készült pasztellszínekben pompázó aprócska sütemény bár már az 1700-as évek óta létezik, az utóbbi 10-15 évben lett igazán divatos, amihez nagyban hozzájárult, hogy pár éve már létezik külön Macaron nap  (március 20!) is az ünneplésére.

Magyarországon leginkább a francia cukrászművészethez kötik ezt a légies desszertet,  valójában olasz eredetű, de a ma ismert receptet már Franciaországban finomították, amikor is a mandulás kekszek közé ganache krém került. Azóta már rengeteg ízben, nem csak ganache krémmel, hanem lekvárral is készülnek ezek a színes desszertek, és a különleges ízesítéseknek tényleg csak a fantázia szab határt.

A macaron, ez a könnyű habcsók, ahogy egy pohár finom bor  is, egy pici ünnep lehet a hétköznapokban, amivel örömet szerzünk magunknak vagy szeretteinknek. Nekünk a 2017-es Áldomás Furminthoz az epres, vaníliás és a pisztáciás macaronok illettek a legjobban, kihozták az aszalt gyümölcsös jegyeket a borból, a furmint savai pedig gyönyörűen ellenpontozták a desszert édességét.

Kóstoljatok ti is bátran, osszátok meg velünk az élményeket!

https://bemymacaron.hu/a-macaron-tortenete/

 

Áldomás édes furmint és macaron

/by

A tarcali Rió – Áldó Krisztus szobor

Tarcal – Áldó Krisztus szobor

Tarcal neve jól cseng a Tokaj-Hegyaljára látogatók fülében, a rendszerváltás után hatalmas változáson esett át a település, számos látnivalóval, programmal várja a környékre érkező vendégeket.

Tarcal az államalapítás óta királyi uradalmi birtok volt, nevét a legenda szerint a honfoglalás kori Tarcal vezérről kapta.

Szőlészet, borászat a tokaji borvidéken

Szőlőműveléssel, aszúkészítéssel kapcsolatban már az 1700-as években is szerepel a település neve a fennmaradt iratokban, és ez a hagyomány később sem szakadt meg. Tarcalon található a korábban a bécsi udvart ellátó volt császári és királyi pince, melynek múltja bizonyítottan 400 évre, de lehetséges, hogy 900 évre tekint vissza. A 700 méteres, hatalmas belméretű pince ma a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tulajdonában van és látogatható borkóstolásra is..

A Kutatóintézet elődje a 1872-ben megalakult Vegykísérleti állomás és Pincemester képző Intézet, későbbi nevén a Magyar Vincellérképezde (Magyar Királyi Szőlészeti és Borászati Szakiskola). Feladatául azt kapta, hogy Tokaj-Hegyalja „szőlőművelő közönségét” oktassa és az új technológiákat elterjessze. A tarcali vincellérképző nagyszerűen ellátta a feladatát, ott színvonalas oktatás folyt. Az intézmény fontos szerepet vállalt a filoxéra elleni küzdelemben, majd rekonstrukcióban.

Itt alakult meg 1951-ben a Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe, ez a kutatóintézet dolgozta ki azokat a metszési módokat, amelyek különböző időjárási viszonyok mellett is jól alkalmazhatóak. Rendszeresen metszési bemutatókat tartottak az egyéni termelők részére. Az 1950-es években megalakult a nagyüzemi gazdálkodást folytató Tarcali Állami Gazdaság. A gazdaság vezetője Leskó István igazgató és Bakonyi József Kossuth díjas főkertész volt. A Tarcali Állami Gazdaság rendezte be az első szőlőöntöző telepet a környéken.

Tarcal műemlék épületei, nevezetességek

Tarcal helyi nevezetességei továbbá a Dégenfeld kastély, és az Andrássy kúria épületei, amelyek ma kastélyszállóként is üzemelnek.

Az egykori mezővárosban, amely ma kb 3000 lakost számlál, római katolikus templom, kápolna, református templom és a zsinagóga is található, ez utóbbi már magántulajdonban van, és időszakos galériaként üzemel.

Áldó Krisztus szobor

A község egyik fő nevezetessége az Áldó Krisztus szobor, ahogy a környékbeliek nevezik – a tarcali Rió :)

2015-ben került átadásra a monumentális, 8,5 méter magas Áldó Krisztus szobor, amely az Ó-temető feletti dombról vigyázza a települést és annak lakóit (a falu felé fordulva, jobb kézzel osztja az áldást).

Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránitszobrát Petró Attila adományozta Tarcalnak, neki az ötletet egy, a Szent Teréz-kápolnában talált Áldó Jézust ábrázoló kép adta. A szobrot végül Szabó Sándor szerencsi szobrász készítette el öt hatalmas gránitdarabból. Az 50 tonnás alkotáshoz egy kellemes sétányon vezet az út, tele pihenőpadokkal, amely sétány a település központjából indul.  Az egyenletesen emelkedő gyalogút végig ki van táblázva, van parkoló, WC és alkalmanként egy kis elektromos jármű is azon zarándokok részére, akiknek gondot jelent a szoborhoz vezető hosszú lépcsősor megmászása.

Aki gyalog vág neki, a Kikelet Pince fedett teraszát is útba ejteheti, ahol a borok mellett kávé és sütemény is várja az erre látogatókat.

Az Áldó Krisztus szobornál mesés panoráma nyílik a környékre, lábunk előtt hever Tarcal, egymás mellett sorakoznak a tokaji szőlőtáblák, és egy gyönyörű pici türkiz bányatóra is rálátunk.  A szobor körül egy kisebb levendulamezőt is találunk, amely júniusban, virágzás idején különösen szép látványt nyújt.

TIPP: A hegy tetején, a szobor környékén jellemző a szelesebb idő, nem árt erre felkészülni.

Mi például a saját receptünk alapján készített  forralt bort szoktunk vinni termoszban védőitalként! :)

Egészségetekre!

Forrás: https://csodahelyek.hu/2020/06/26/tarcal-banyato-aldo-krisztus-szobor/

https://www.tarcalkutato.hu/

https://www.kostolom.hu/Boraszat/296/tarcali-kutatointezet

/by