Bejegyzések

Vaszkóné Bodnár Gabriella jegyzete

Idén lesz 10 éve, hogy megvettük az első darab szőlőt Rátkán és megalapítottuk az Istenhegyi Borházat a férjemmel és édesapámmal. Hármunk közül akkoriban még csak apukámnak voltak határozott elképzelései és megfelelő mezőgazdasági és szőlészeti szaktudása a szőlővel kapcsolatban, mi pedig folyamatosan kérdeztünk, tanultunk, gyűjtöttük a tapasztalatokat. Elsősorban a furmint szőlőtőkékre koncentráltunk, a metszés, a szüret, a borkészítés izgatott minket, de az utóbbi 1-2 évben a talaj és sorköz került a fókuszba.

Talajművelés tapasztalatai

Megfigyeltük, hogy a területünkön lévő tőkék az utóbbi 2-3 évben egy kicsit le vannak maradva a fejlődésben a szomszéd szőlőkhöz képest. Nekünk még csak 10 centis hajtásaink voltak, míg mellettünk már dugdosni kellett a vesszőket a drótok közé, és ez a lemaradás aztán az egész évet végig kísérte. A termés mennyiségében ez még nem okozott gondot, de talajmintákat vettünk több helyről, és nem mutatott nagy hiányosságot semmilyen téren, sőt, minden jónak tűnt. Átbeszéltük a trágyázási lehetőségeket, ez sem tűnt megfelelő megoldásnak, végül így jutottunk el oda, hogy talán a sorok közötti egybefüggő gyepszőnyeg lehet az oka a problémának.

Az utóbbi években ugyanis elmaradt az őszi mélytalajlazítás, és bizony kényelmesebb is volt a füves sorokban végezni a zöldmunkákat, mint fekete szántásban, azonban ez egy idő után visszaütött. A talaj betömörödött, levegőtlen lett, és a fű, mint kiderült, elszívta a csapadék jó részét is.

Fenntarthatóság – élő sorközök

2021 elején részt vettem egy online konferencián, amit az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) szervezett, és a sorközök növénytakarásával foglalkozott. Az előadók által bemutatott gyakorlati tapasztalatok és a kutatási eredmények meggyőztek róla, hogy nekünk is érdemes lenne ezt a módszert kipróbálni, hiszen szívügyünk a fenntarthatóság, a vegyszerezés visszaszorítása, a biodiverzitás növelése.

A felsoroltakon kívül is még számos előnye van ennek az új művelési metódusnak:

  • javítja a talaj szerkezetét, morzsalékossá teszi a betömörödött réteget, és növeli a humusztartalmát is
  • csökkenti a talajeróziót, ami az utóbbi évek felhőszakadásaikor komoly károkat tudott okozni Tokaj-Hegyalján
  • csökkenti a csapadék elpárolgását a talaj felületéről, és ez is egyre fontosabb tényező, hiszen a klímaváltozás az éves csapadékmennyiség csökkenésével jár és egyben az átlaghőmérséklet növekedésével
  • csapadékos időben is jól bejárhatóan tartja a területet
  • javítja a beporzást a szőlőben, hiszen virágaival odavonzza a kisebb-nagyobb rovarokat, méheket

Az egyszerűség kedvéért mi egy készen kapható magkeveréket vásároltunk, az ÖMKI Élő sorköz magkeverékét, amelyben 6 féle Magyarországon honos növény van. Ezek nem nőnek túlságosan magasra, így hagyhatjuk, hogy a magjaik kifejlődjenek, és újra vessék magukat több éven keresztül.

Egyelőre minden második sorközt szeretnénk így művelni, és figyeljük, beváltja-e a hozzá fűzött reményeinket. Ideális esetben ezeket a sorokat már ősszel fel kellett volna szántani, de így tavasszal már csak egy tárcsázással készítettük elő a vetéshez a magágyat, reméljük ez is elég lesz a sikerhez.

A vetést bérmunkában tudtuk utolsó pillanatban megoldani, ehhez speciális gép szükséges a magkeverék miatt is. Olyan szakembert hívtunk, aki évek óta végez ilyen vetést Tokaj-Hegyalján, hiszen szerencsére vannak már olyan borászatok, akik egy ideje ezt az utat követik a sorközművelésben.

Idén 1 hektárra elegendő magot vásároltunk, kísérleti céllal, de sajnos még ennél is kevesebb területre lett vetve, mivel a szélesebb sorokban többször is kellett fordulni. 1-2 nappal a vetés után pedig többször is esett az eső, így nagy reményekkel várjuk a virágzó sorközeinket nyárra!

élő sorköz

virágzó soralj

Vaszkóné Bodnár Gabriella

Források: https://agroforum.hu/szakcikkek/zoldito/az-elo-sorkoz-es-a-biodiverzitas-gyonyorkodtet-is/

https://biokutatas.hu/hu/webshop/item/1/omki-elo-sorkoz-vetomagkeverek

Rátkai német tájház

Van 3 kicsi település Hegyalján, amelyek igazán különlegesek: Hercegkút (Trautsondorf), Károlyfalva (Karlsdorf) és az Istenhegyi borház székhelye, Rátka.

Bár a történelem viharai, a szabadságharcok és háborúk nem kímélték ezt a vidéket, a falvak német nemzetiségű lakói az 1700-as évek közepe óta őrzik a sváb hagyományokat  .

Történelmi áttekintés

Zemplénbe már a 12-13. században is érkeztek szőlőműveléssel foglalkozó vallonok, a sok újítás meghonosítása mellett több község neve  is őrzi betelepülésüket: Olaszliszka, Bodrogolaszi, Tarcal és Tállya.

A 14-15. században Hegyalja területe magánföldesúri tulajdonba került. A pataki uradalmat  Perényi Péter, majd Lorántffy Mihály, 1616-ban  pedig I. Rákóczi György szerezte meg. A terület fénykorát a 17. században, a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Rákóczi-szabadságharc után Trautson herceg kapta birtokba Patakot és vidékét, ő telepítette a svábok első hullámát az 1750-es években Hegyaljára. A török kiűzését követően az elnéptelenedett területek benépesítési mozgalmában jelentős szerepet kaptak a németek. A 17-18. század fordulóján hirtelen megugrott lakosságot a tőlünk nyugatabbra fekvő országok nem voltak képesek eltartani, nem állt rendelkezésre elegendő földterület. Elsősorban a Rajna-vidék szűkölködő lakossága próbált új helyen boldogulni, hiszen a XIV. Lajossal folytatott háborúskodás elpusztította lakóhelyüket.

Magyarország számára támogatandó volt a megbízható, elsősorban katolikus vallású, magasabb gazdasági kultúrát képviselő német népesség letelepítése, így a Rákóczi-szabadságharc után az ország jelentős területei kerültek új osztrák vagy német birtokosok kezébe.

Rátka  a török hódítás után teljesen elpusztult, a falut a német telepesek építették újjá az 1750-es években. A sváb betelepülő lakosok jól értettek a szőlőműveléshez és a dohánytermesztéshez is. A magyar nyelvet nem beszélő német telepesek egymásra voltak utalva. A közös boldogulás, a házépítés, az új otthon teremtésének reménye és szükségessége az összetartást még jobban fokozta, ez az összetartás megnyilvánult a vallási ünnepeknél is. A legjellegzetesebb sváb családnevek ma is megtalálhatók a környéken: Stumpf, Lauber, Hauser, Burger, Frei.

Hagyományok

A hagyományok nem csak a nevekben, de például a falu építészeti megoldásaiban is jelen vannak: a történeti források külön megemlítik a Rátkán található nagy és hangsúlyos kőkerítéseket, melyek esztétikusan  zárják le a lakótelkeket az utca felőli oldalon.  A Német Nemzetiségi tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház bemutatja a helyi lakosság életmódját, hétköznapi és ünnepi használati tárgyait, szokásait.

Évszázadok telhettek el, változhattak a politikai rendszerek, megszűnhetett a nyelvismeret, de a tudatokban a német hagyományok tovább éltek, a sváb kultúra elemei napjainkig fennmaradtak. A rátkaiak megőrizték német nemzetiségüket tárgyi, szellemi kultúrájukban, szokásaikban és római katolikus vallásukban egyaránt.

Rátka ma

Rátka ma egy kb 1000 fős település, büszke a sváb gyökereire és vonzerejére, a  községnek ma két nagyszabású rendezvénye van: a májusi Töltött Káposzta Fesztivál és a szeptemberi Nemzetközi Nemzetiségi Fesztivál. Mindkettő szervezésében, lebonyolításában és műsorában egyaránt jelentős szerepet játszik megalakulása (1996) óta a Schwarzwald német hagyományőrző egyesület.  A faluban a Sváb Hagyományok háza helyet adott a hagyományőrző népdalkörnek, a néptáncosoknak, és egyéb helyi közösségeknek, akik aktívan tartják a kapcsolatot a más német nemzetiségű településekkel és a testvérvárosokkal is.

Rátki Menyecske furmint

A rátkai gyermekek már általános iskola első osztálytól 5 órában tanulják a német nyelvet. A nyelvtanulás mellett nagy gondot fordítanak a helyiek a német nemzetiségi szokások, hagyományok megismertetésére, a sváb kulturális értékek áthagyományozására, amelynek a heti 1 német népismeret óra, és a tanévet végig kísérő hagyományápoló rendezvények adnak keretet.

Gasztronómia

Hagyományos német ételek Rátkán: a  tunki (szalonnás, tejes mártással tálalt reggeli), a pácolthús leves (főtt töltelékkel), a főtt salátával kínált főtt hús, a gerslis, füstölt húsos káposzta, a sváb szalonna és a híres rátki krumplis palacsinta, melyet hagymával ízesítenek. Az évente megrendezett rátkai Töltött Káposzta Fesztiválon nem csak a rátkaiak, hanem a környék településeinek csapatai is megmérettetik magukat a főzőversenyen. Természetesen  az Istenhegyi Borház csapata minden évben részt vesz a kukorica kásás káposztával  ezen a jó hangulatú rendezvényen, amivel például 2015-ben az első díjat is elhoztuk a fesztiválon.

Ezekre a kiadós fogásokra igazán jól csúszik a hegyaljai furmint, szerencsére jópár pincészet van a faluban, nem marad senki szomjas Rátkán a finom vacsora után! Mi stílszerűen a 2018-as Rátki Menyecske száraz gyöngyöző furmintunkkal köszönjük a hagyományokat.

Köszönjük a rátkaiaknak a vendégszeretetet, igyekszünk minél többet visszaadni a falunak a sok támogatásból, amit helyben kaptunk és tovább fejleszteni vállakozásunkat ezen a történelmi hagyományait őrző borvidéken.

Ha Hegyalján jártok, feltétlenül látogassatok el hozzánk is, szívesen látunk Benneteket a sváb parasztházból átalakított Istenhegyi Vendégházban, a Mező utca 55-ben!

 

Istenhegyi Vendégház, Rátka

Források:

https://boon.hu/cimke/ratkai-nemet-nemzetisegi-tajhaz/

https://www.izorzok.hu/kategoria/helyszin/ratka/

http://www.zemplenimuzsa.hu/07_1/tamas.htm

http://epa.oszk.hu/02000/02030/00021/pdf/HOM_Evkonyv_24_245-272.pdf

A fotón Jani és Ilonka látható, az 5 éve nyugdíjba vonult RS-09- ES traktorjaink.

Az­ RS-­09­ Maulwurf­  (magyarul vakond) konstrukció ­elkészítésénél­ a­ németországi gyár­ mérnökei­ különös gondot­ fordítottak ­arra,­ hogy­ a­ sokoldalú használhatóság­ mellett­ az­ erőgép­ a lehető leggazdaságosabb ­legyen.
A járművek Németországban használt népszerű neve a Molli vagy Mull, hazánkban „er-es” néven elterjedt.  A járművet­ nagy hasmagassága­ (800­mm)­ miatt­ igen ­sokoldalúan ­ki ­lehetett­ használni­ a növénytermesztésben. A kis tömegű és sokoldalú traktort széles körben alkalmazták a volt szocialista  (KGST) országokban. A­ különféle­ munkaeszközökkel ­felszerelhető­ RS­09­ Maulwurf traktorokkal­ –­ amelyeket­ használóik­ „min­denes­ masináknak”­ tekintettek­ –­úgyszólván­ mindennemű mezőgazdasági gépi­ munkát­ el ­tudtak végezni.­
A járművet Magyarországon is széles körben használták, főként kertészetekben és háztáji gazdaságokban, szőlőművelésben, ahogy mi is az Istenhegyi Borháznál, mind a mulcsozásnál, mind szüretkor. A már veterán, muzeális járműveknek tekinthető Maulwurf traktorok – az RS-09 és RS-124 típusokból – még napjainkban is számos üzemképes példány található hazánkban. Egyes restaurált RS erőgépek az old timer rendezvényeken is megjelennek!

Sokan nevet is adtak ezeknek a járgányoknak, mint ahogy a szocialista időkben a személyautók (amikre éveket kellett várni a Merkúrnál) ezek a traktorok is családtagnak számítottak.

Köszönünk mindent, jó pihenést dolgos trakik!

#TBT

Több veterán motor Bodrogkeresztúrban: https://www.zemplen.hu/index.php/muzeumok-kiallitasok/246-bodrogkeresztur-magyar-motorok-muzeuma

Több traktor itt: http://technika.gmgi.hu/uploads/termek_61/az_rs_09_maulwurf_traktor_es_munkagepei_13_03.pdf