Bejegyzés

pruning

Bodnár Imre jegyzete

A szőlő metszése széleskörű szakmai ismereteket, nagy gyakorlatot és figyelmet igénylő alkotói munka.

A legendák szerint a szőlőművelők a metszés hasznát a kecskétől tanulták: mikor az állatok  kártétele nyomán (lerágták a növényt) az ember rájöhetett arra, hogy az ilyen tövek nemcsak könnyebben elérhetők, hanem nagyobb fürtű, bogyójú, és  édesebb, és kevésbé savas termést adnak, mint a fára kapaszkodott növények.

A szőlő hasznosítását már az ókortól ismerték, a termés mennyiségének növelésére azóta számos módszert alakítottak ki. Mind a növény külső megjelenési formájának, mind néhány biológiai tulajdonságának megváltoztatására volt szükség ahhoz, hogy a szőlő az emberiség egyik legértékesebb kultúrnövényévé válhasson. Először a gyümölcs termést hozó részeit elérhetővé kellett tenni, másodszor a termést élvezhető, értékes gyümölccsé kellett alakítani.

Téli szőlőtőkék, Isten-hegy

A metszés jelentősége megnyilvánul abban is, hogy a ma már a szőlőültetvények minden évben közel egyenletesen teremnek  és jó minőségű termést adnak, akár Európa hidegebb éghajlatú tájain is.

Metszés és Tokaj-Hegyalja

Semmi sem állandó, csak a változás maga az ókori mondás szerint, így van ez a szőlőmetszéssel is.

Változnak a termelési célok, ideológiák, technológiák, és nem utolsó sorban a klíma, az időjárás is változik. Termőhelyi, fajtabéli gyakorlati tapasztalatok alapján változik az aktuális területre jellemző, a kitűzött mennyiségi és minőségi paramétereket várhatóan megjelenítő metszési módszer is.

A rendszerváltás előtt a mennyiségi szemlélet, az orosz piac szinte korlátlan felvevőképessége iparszerű tömegtermelésre sarkallta a hazai szőlészeteket, az akkori borkombinátokat. A nyugati piac versenyszférája, a francia, spanyol, és a világ sok tájáról hozzánk érkezett borászati vállalatok viszont igyekeztek a saját szőlőkultúrájukat, eredményeiket Tokaj-Hegyaljára is adaptálni, a méltán világhíres minőségi termőtáj bortermelését is megreformálni.

Ennek a szőlészeti szakmai munkának egyik nagyon fontos része a január-februári metszés, amely szintén átalakult az új igényeknek megfelelően.

Metszés januárban, Istenhegy

Nézzük, mi mi micsoda a metszésnél?

TERMŐKAR

A telepítést követő harmadik évben az addig válogatott és nevelt vesszőt, (egy, vagy kettőt) egy mellétűzött karóhoz legalább két helyen hozzákötve a támrendszer általában 80 cm magasságban kihúzott alsó drótjához rögzítjük, egy, vagy két irányban vízszintesen, úgy hogy a szomszéd tőke hasonló lekötésével fedje egymást 10,-15 cm-en

Ez a termőkar, amelyen kb.  húsz centiméterenként  hagyunk meg hajtást, TERMŐALAPOT.

A   vesszőn lévő  rügycsoportból  mi kettőt hagyunk meg,  a kartól  számított második rügy felett  2 – 3 centiméterrel éles metszőollóval a tavalyi  termővesszőt levágjuk.   Erre mondjuk hogy KÉT SZEMRE metszettünk.

SZEM

Ez a termőrügy, ebből lesz a szőlőfürt. Ismerjük még az  úgynevezett SÁRSZEM fogalmát is, amely tulajdonképpen egy tartalék termőrügy, amely a fő rügy bárminemű károsodása esetén igyekszik azt pótolni.

Istenhegy

Az Istenhegyi Borház ültetvénye, több darab (egy darab cc.800 öl), különböző időszakokban telepített területekből integrált, kb 3 hektárnyi családi birtok. A különböző tő és sortávolságú szőlőtőkék egyedi metszést igényelnek. Az Istenhegyi Borház birtokán alkalmazott kordonos – termőkaros művelési mód van.

Kordonművelésnek nevezzük azokat a tőkeformákat, amelyeknek legalább egy függőleges törzse és egy vízszintes karja van. A törzsek és karok száma és mérete szerint a kordonművelésnek számos változatát lehet elkülöníteni.

Mi Istenhegyen az előző évben nevelt vesszőket, amelyen a termés  volt , “két szemre” visszavágjuk.

Metszés Isten-hegyen

A metszés célja, hogy optimális legyen a tőkék terhelése, a termőfelület sűrűsége, nem utolsó sorban a termés mennyisége.  Mi Rátkán átlagos évjáratban 30-50 mázsa per hektár termésre számítunk.  Azt tapasztaltuk, hogy ilyen mennyiség mellett optimális a területen termett szőlő cukorfoka, íze, színe aromája,  hozza a tájegység jellegzetes ásványosságát.

A tokaj-hegyaljai metszési gyakorlat megtekinthetők az MMG szakmai videóján Csoma László barátunk (Bodrogkeresztúr) metszési bemutatóján.

Jó metszést kívánunk!

https://www.youtube.com/watch?v=4ddRbvshZBk&feature=emb_logo

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_A_szolo_metszese_es_zoldmunkai/ch09s04.html

Metszés Mádon, metszés Rátkán – Vaszkóné Bodnár Gabriella bejegyzése

Nagyon klassz szőlészeti képzést tartott február közepén a Simonit & Sirch olasz szaktanácsadó cég  a Mádi Bor Akadémia szervezésében Mádon. Nagyon kíváncsi voltam, mit fogunk hallani 3 nap alatt a metszésről, szőlőtőkékről, mennyiben lesz más, mint amit eddig a gyakorlatban csináltunk, mit tudunk megtapasztalni kint a dűlőkben ennyi idő alatt, következzen a beszámoló!

Első reggel már az elméleti oktatás helyszíne is lenyűgözött, hiszen évekkel ezelőtt, még romos állapotában láttam utoljára a Borsay kastélyt, ami most már a Mádi Bor Akadémia székhelyéül szolgál. A kastélyt gyönyörűen felújította a Debreceni Egyetem, jó látni, hogy még ebben a nehézkes időszakban sem állt meg a fejlődés, fejlesztés a térségben.

Pár perces ismerkedés, beszélgetés után már kezdődött is az elméleti oktatás, magyar nyelven. Ezt csak azért hangsúlyozom ki, mert a tananyag, amit láthattunk, egyébként sehol nem elérhető magyarul (egyelőre), hiszen a két szakkönyv, amit Marco Simonit és Pierpaolo Sirch eddig kiadtak, olasz nyelvű, az egyik ezenkívül még angolra lett lefordítva.

Innovatív metszés módszertan

Az alapelvek – a szőlő zavartalan nedvkeringésének biztosítása, a minél kisebb metszési sebek ejtése, a kontrollált növekedés – mind-mind a szőlő immunrendszerét segítik. A fenti módszerrel kisebb az aránya a tőkék megbetegedésének, és hosszabb ideig tudnak teremni a jól metszett ültetvényekben. Ezeket az elveket szem előtt tartva vettük végig a klasszikus metszési stílusokat, sok gyakorlati példával, nemcsak rajzok formájában, hanem fotókkal is. Ez utóbbi azért is volt jó, mert az igazi tőkék igen ritkán nőnek pontosan úgy, mint a tankönyvi ábrákon.

Sűrű volt nagyon a program, hiszen mindhárom Tokaj-Hegyalján jellemző klasszikus metszési stílust átbeszéltük (kordonos, bakművelés, Guyot), mindegyiket a tőkeneveléstől az öreg tőkék metszéséig, és nagyjából 10-12 óra terepgyakorlat is belefért az időbe, a környékbeli fantasztikus dűlőkben. Főleg furmintokat metszettünk persze, de például chardonnay is akadt, hiszen egyre több pincészet próbálkozik a hivatalos tokaji fajtákon kívül kuriózum tételekkel is. Eddig csak névről ismert, térképen látott ültetvényekre juthattam el, mint pl. a Király, a Hangács, vagy utolsó napon a Medve dűlő, ahol gyönyörű, szakadó hóesésben dolgoztunk egész délután.

Szőlészek, borászok

Még egy pillanatra a csoporthoz is visszatérnék: nagyon sokat tanultam tőlük is az együtt töltött napokban!

A kurzuson  a legnagyobb tokaj-hegyaljai birtokoktól és kisebb családi pincészetektől is voltak jelen szőlészek és borászok. Mind-mind tapasztalt szakemberek, akik jöttek új ismereteket tanulni, és persze a témához kapcsolódva millió egyéb dolog is szóba került. Mi alapján válasszuk ki a metszésmódot egy új telepítésnél, milyen növénnyel érdemes bevetni a szőlők közét a talajerózió ellen, vagy éppen ki mit gondol az aktuális borpiaci helyzetről?

Fendrik Zsóka, az oktatónk, remekül összefogta a csapatot.  Mindhárom nap végtelen türelemmel válaszolgatott a kérdéseinkre is, mindig ésszerűen rávilágítva, hogy egy-egy metszési szituációban, ahol több lehetőség közül kell választani, miért javasolja egyik vagy másik megoldást. Levezette az indoklást, de a végső döntést mindig a szőlő tulajdonosának kezébe tette.  Ez a témavezetés egyszerűen elejét vette minden parttalannak tűnő vitának, és egy nagyon derűs és profi hozzáállás volt, öröm volt együtt dolgozni.

Istenhegy – gyakorlat

A következő héten alig vártam, hogy a saját szőlőnkben elkezdhessem a munkát! Mivel mindössze 3 ha területen gazdálkodunk, megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy akár márciusig is kitoljuk a metszés időpontját, és ezt most maximálisan ki is használtuk. Jött a család is, barátok is, tanítgattam én is mindenkit az újonnan megszerzett ismeretekre a hideg, de gyönyörűen napos hétvégén az Istenhegyen.  Bár sebességben még nem tartunk ott, mint a napszámos csapat, szorgalmasan gyakorolunk, és igyekszünk minél több sort saját kezűleg lemetszeni, benne lenni a szőlőben, hiszen ez talán legérzékenyebb művelet az évben, ami meghatározza az idei termés minőségét.

Mi jöhet még? Hát a hajtásválogatás! Májusban lesz még egy tanulós napunk Zsókával, amikor a hajtásválogatásról beszél nekünk, megmutatja a legjobb gyakorlatokat, és válaszol a végtelen sorban feltett kérdéseinkre.

 

 

https://youtu.be/ZIiv9LQCyyg

https://simonitesirch.com/