Bejegyzések

pruning

Bodnár Imre jegyzete

A szőlő metszése széleskörű szakmai ismereteket, nagy gyakorlatot és figyelmet igénylő alkotói munka.

A legendák szerint a szőlőművelők a metszés hasznát a kecskétől tanulták: mikor az állatok  kártétele nyomán (lerágták a növényt) az ember rájöhetett arra, hogy az ilyen tövek nemcsak könnyebben elérhetők, hanem nagyobb fürtű, bogyójú, és  édesebb, és kevésbé savas termést adnak, mint a fára kapaszkodott növények.

A szőlő hasznosítását már az ókortól ismerték, a termés mennyiségének növelésére azóta számos módszert alakítottak ki. Mind a növény külső megjelenési formájának, mind néhány biológiai tulajdonságának megváltoztatására volt szükség ahhoz, hogy a szőlő az emberiség egyik legértékesebb kultúrnövényévé válhasson. Először a gyümölcs termést hozó részeit elérhetővé kellett tenni, másodszor a termést élvezhető, értékes gyümölccsé kellett alakítani.

Téli szőlőtőkék, Isten-hegy

A metszés jelentősége megnyilvánul abban is, hogy a ma már a szőlőültetvények minden évben közel egyenletesen teremnek  és jó minőségű termést adnak, akár Európa hidegebb éghajlatú tájain is.

Metszés és Tokaj-Hegyalja

Semmi sem állandó, csak a változás maga az ókori mondás szerint, így van ez a szőlőmetszéssel is.

Változnak a termelési célok, ideológiák, technológiák, és nem utolsó sorban a klíma, az időjárás is változik. Termőhelyi, fajtabéli gyakorlati tapasztalatok alapján változik az aktuális területre jellemző, a kitűzött mennyiségi és minőségi paramétereket várhatóan megjelenítő metszési módszer is.

A rendszerváltás előtt a mennyiségi szemlélet, az orosz piac szinte korlátlan felvevőképessége iparszerű tömegtermelésre sarkallta a hazai szőlészeteket, az akkori borkombinátokat. A nyugati piac versenyszférája, a francia, spanyol, és a világ sok tájáról hozzánk érkezett borászati vállalatok viszont igyekeztek a saját szőlőkultúrájukat, eredményeiket Tokaj-Hegyaljára is adaptálni, a méltán világhíres minőségi termőtáj bortermelését is megreformálni.

Ennek a szőlészeti szakmai munkának egyik nagyon fontos része a január-februári metszés, amely szintén átalakult az új igényeknek megfelelően.

Metszés januárban, Istenhegy

Nézzük, mi mi micsoda a metszésnél?

TERMŐKAR

A telepítést követő harmadik évben az addig válogatott és nevelt vesszőt, (egy, vagy kettőt) egy mellétűzött karóhoz legalább két helyen hozzákötve a támrendszer általában 80 cm magasságban kihúzott alsó drótjához rögzítjük, egy, vagy két irányban vízszintesen, úgy hogy a szomszéd tőke hasonló lekötésével fedje egymást 10,-15 cm-en

Ez a termőkar, amelyen kb.  húsz centiméterenként  hagyunk meg hajtást, TERMŐALAPOT.

A   vesszőn lévő  rügycsoportból  mi kettőt hagyunk meg,  a kartól  számított második rügy felett  2 – 3 centiméterrel éles metszőollóval a tavalyi  termővesszőt levágjuk.   Erre mondjuk hogy KÉT SZEMRE metszettünk.

SZEM

Ez a termőrügy, ebből lesz a szőlőfürt. Ismerjük még az  úgynevezett SÁRSZEM fogalmát is, amely tulajdonképpen egy tartalék termőrügy, amely a fő rügy bárminemű károsodása esetén igyekszik azt pótolni.

Istenhegy

Az Istenhegyi Borház ültetvénye, több darab (egy darab cc.800 öl), különböző időszakokban telepített területekből integrált, kb 3 hektárnyi családi birtok. A különböző tő és sortávolságú szőlőtőkék egyedi metszést igényelnek. Az Istenhegyi Borház birtokán alkalmazott kordonos – termőkaros művelési mód van.

Kordonművelésnek nevezzük azokat a tőkeformákat, amelyeknek legalább egy függőleges törzse és egy vízszintes karja van. A törzsek és karok száma és mérete szerint a kordonművelésnek számos változatát lehet elkülöníteni.

Mi Istenhegyen az előző évben nevelt vesszőket, amelyen a termés  volt , „két szemre” visszavágjuk.

Metszés Isten-hegyen

A metszés célja, hogy optimális legyen a tőkék terhelése, a termőfelület sűrűsége, nem utolsó sorban a termés mennyisége.  Mi Rátkán átlagos évjáratban 30-50 mázsa per hektár termésre számítunk.  Azt tapasztaltuk, hogy ilyen mennyiség mellett optimális a területen termett szőlő cukorfoka, íze, színe aromája,  hozza a tájegység jellegzetes ásványosságát.

A tokaj-hegyaljai metszési gyakorlat megtekinthetők az MMG szakmai videóján Csoma László barátunk (Bodrogkeresztúr) metszési bemutatóján.

Jó metszést kívánunk!

https://www.youtube.com/watch?v=4ddRbvshZBk&feature=emb_logo

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_A_szolo_metszese_es_zoldmunkai/ch09s04.html