Tarcal – Áldó Krisztus szobor
Tarcal neve jól cseng a Tokaj-Hegyaljára látogatók fülében, a rendszerváltás után hatalmas változáson esett át a település, számos látnivalóval, programmal várja a környékre érkező vendégeket.
Tarcal az államalapítás óta királyi uradalmi birtok volt, nevét a legenda szerint a honfoglalás kori Tarcal vezérről kapta.
Szőlészet, borászat a tokaji borvidéken
Szőlőműveléssel, aszúkészítéssel kapcsolatban már az 1700-as években is szerepel a település neve a fennmaradt iratokban, és ez a hagyomány később sem szakadt meg. Tarcalon található a korábban a bécsi udvart ellátó volt császári és királyi pince, melynek múltja bizonyítottan 400 évre, de lehetséges, hogy 900 évre tekint vissza. A 700 méteres, hatalmas belméretű pince ma a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tulajdonában van és látogatható borkóstolásra is..
A Kutatóintézet elődje a 1872-ben megalakult Vegykísérleti állomás és Pincemester képző Intézet, későbbi nevén a Magyar Vincellérképezde (Magyar Királyi Szőlészeti és Borászati Szakiskola). Feladatául azt kapta, hogy Tokaj-Hegyalja „szőlőművelő közönségét” oktassa és az új technológiákat elterjessze. A tarcali vincellérképző nagyszerűen ellátta a feladatát, ott színvonalas oktatás folyt. Az intézmény fontos szerepet vállalt a filoxéra elleni küzdelemben, majd rekonstrukcióban.
Itt alakult meg 1951-ben a Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe, ez a kutatóintézet dolgozta ki azokat a metszési módokat, amelyek különböző időjárási viszonyok mellett is jól alkalmazhatóak. Rendszeresen metszési bemutatókat tartottak az egyéni termelők részére. Az 1950-es években megalakult a nagyüzemi gazdálkodást folytató Tarcali Állami Gazdaság. A gazdaság vezetője Leskó István igazgató és Bakonyi József Kossuth díjas főkertész volt. A Tarcali Állami Gazdaság rendezte be az első szőlőöntöző telepet a környéken.
Tarcal műemlék épületei, nevezetességek
Tarcal helyi nevezetességei továbbá a Dégenfeld kastély, és az Andrássy kúria épületei, amelyek ma kastélyszállóként is üzemelnek.
Az egykori mezővárosban, amely ma kb 3000 lakost számlál, római katolikus templom, kápolna, református templom és a zsinagóga is található, ez utóbbi már magántulajdonban van, és időszakos galériaként üzemel.
Áldó Krisztus szobor
A község egyik fő nevezetessége az Áldó Krisztus szobor, ahogy a környékbeliek nevezik – a tarcali Rió :)
2015-ben került átadásra a monumentális, 8,5 méter magas Áldó Krisztus szobor, amely az Ó-temető feletti dombról vigyázza a települést és annak lakóit (a falu felé fordulva, jobb kézzel osztja az áldást).
Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránitszobrát Petró Attila adományozta Tarcalnak, neki az ötletet egy, a Szent Teréz-kápolnában talált Áldó Jézust ábrázoló kép adta. A szobrot végül Szabó Sándor szerencsi szobrász készítette el öt hatalmas gránitdarabból. Az 50 tonnás alkotáshoz egy kellemes sétányon vezet az út, tele pihenőpadokkal, amely sétány a település központjából indul. Az egyenletesen emelkedő gyalogút végig ki van táblázva, van parkoló, WC és alkalmanként egy kis elektromos jármű is azon zarándokok részére, akiknek gondot jelent a szoborhoz vezető hosszú lépcsősor megmászása.
Aki gyalog vág neki, a Kikelet Pince fedett teraszát is útba ejteheti, ahol a borok mellett kávé és sütemény is várja az erre látogatókat.
Az Áldó Krisztus szobornál mesés panoráma nyílik a környékre, lábunk előtt hever Tarcal, egymás mellett sorakoznak a tokaji szőlőtáblák, és egy gyönyörű pici türkiz bányatóra is rálátunk. A szobor körül egy kisebb levendulamezőt is találunk, amely júniusban, virágzás idején különösen szép látványt nyújt.
TIPP: A hegy tetején, a szobor környékén jellemző a szelesebb idő, nem árt erre felkészülni.
Mi például a saját receptünk alapján készített forralt bort szoktunk vinni termoszban védőitalként! :)
Egészségetekre!
Forrás: https://csodahelyek.hu/2020/06/26/tarcal-banyato-aldo-krisztus-szobor/
